Dróntörvény?

A magyar média hajlamos arra, hogy némi túlzással, olvasó-néző mágnes címet adjon azoknak a cikkeknek, beszélgetéseknek, amelyeket lehoznak a drónokkal (pontosabban a pilóta nélküli légi járművekkel) kapcsolatosan.

Most mi is ehhez a módszerhez folyamodtunk, azonban ennek a célja a tájékoztatás, információ átadás, mindeközben annak a folyamatnak is utána nézünk, ami a mostani szabályozáshoz vezetett.

A médiumok folyamatosan a “dróntörvényről” cikkeznek, ugyancsak nézzük mögé a cikkek állításainak, illetve vizsgáljuk meg azt, hogy valóban létezik-e a címben foglalt törvény.

A szabályozásra való igény

A pilóta nélküli repülőeszközök folyamatos fejlődése és nagy ütemű terjedése egyre sürgetőbbé teszi a területre vonatkozó jog szabályzók kialakítását, mivel egy Boeing 647-es repülőgépre vagy egy Cessna kisrepülőgépre alkotott légügyi jogszabály elég nehézkesen, vagy egyáltalán nem alkalmazható a ma népszerű elnevezés szerinti drónok esetében.

Első lépések, az EASA javaslattétele

Az EASA (European Aviation Safety Agency) 2015 szeptemberében tett egy 33 pontból álló javaslatot a drónok üzemeltetésére vonatkozó közös európai szabályzás létrehozására, ebben a 150 kg alatti tömegű eszközök szabályzását a tagállamok hatáskörébe helyezi.

Egységes, az Európai Unió minden tagállamára vonatkozó jogszabályok nem várhatóak az elkövetkezendő néhány évben.

Magyarországon a hatóságok nem kívántak, feltételezhetőleg nem is kívánnak a fejlődés útjába állni, kidolgozták a törvényeknek megfelelő eljárásrendet, amely ugyan lehetővé teszi a jogszerű alkalmazást, de a fent említett korlátok miatt az ügyintézés költség és időigényes, valamint jelentős adminisztrációs terhet ró a hatósági és magára a felhasználói oldalra is.

Nem árulunk el titkot, ha kimondjuk, hogy ez egyelőre nem változott 2017-ben sem.

Megjelenik az EASA tervezete

A javaslattételre rá egy évre, 2016 szeptemberében kiadták a pilóta nélküli légijármű szabályozás tervezetüket.

Az eredeti anyag itt található meg: http://www.easa.europa.eu/easa-and-you/civil-drones-rpas

A tervezet rendkívüli fontossággal bír, hiszen a későbbi egységes EU szabályozás alapját olvashatja a jogalkotói, a felhasználást ellenőrzői és felhasználói réteg.

A rendelet a polgári pilóta nélküli légijárművekre terjed ki, amelynek hatálya nem terjed ki az állami működtetésekre (rendőrség, katonai, vám, stb.), valamint nem tesz különbséget a kereskedelmi és a nem kereskedelmi tevékenységet folytató üzemben tartók és működtetések között, így hatással volt a modellrepülőkre is.

Néhány gondolat a Tervezetből

Az üzemben tartó és a pilóta nélküli légijármű vezető (remote pilot) felelőssége megkülönböztetett. Az üzemben tartó felelős például a regisztrációért, a vezető az üzemeltetési kézikönyvben foglaltak betartásáért.

Az üzemben tartó feladatai

Ez a kategória tisztázza az üzemben tartó részéről megkövetelt tevékenységeket, az alábbiak szerint:

  • kijelöli azt a személyt, aki a pilóta nélküli légijármű vezetését végzi,
  • felel a biztonsági, adatvédelemi, felelősségi, biztosítási, repülésvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartásáért,
  • biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket a repülés végrehajtásához,
  • amennyiben szükséges elkészíti és naprakészen tartja a pilóta nélküli légijármű vezetők listáját,
  • specific kategória esetén köteles megfelelni a szabványos eljárások (standard scenario) által támasztott követelményeknek, kivéve, ha az adott körülmények további korlátozások betartását követelik meg és ehhez nyilatkozattételre vagy engedélyre van szükség.

A felszállás során a pilóta nélküli légijármű vezető feladatai

Repülés alkalmával az alábbiakat szükséges betartani (akár etikai szabályok):

  • a kategóriának megfelelő korlátozások között működteti a pilóta nélküli légijárművet,
  • kerüli a veszélyes manővereket,
  • az illetékes hatóságok által meghatározott területi és légtérkorlátozásokat betartja,
  • biztosítja a biztonságos működtetést, beleértve az emberektől és járművektől történő elkülönítést,
  • kerüli annak lehetőségét, hogy egy másik légijárművel ütközzön,
  • a gyártó által mellékelt használati útmutató (vagy annak megfelelő dokumentum) szerint hajtja végre a repülést,
  • nem szállítható ember vagy veszélyes áru,
  • tiszteletben tartja mások alapvető jogait és úgy működteti a pilóta nélküli légijárművet, hogy azok a lehető legkisebb mértékben zavarják az embereket,
  • a működtetés során betartja az engedélyben foglaltakat.

Megkövetelt előírások felsorolásszerűen

  • Védelem, magánélet, adatvédelem, biztosítás
  • Üzemben tartási nyilatkozat
  • Üzemben tartási engedély
  • Kockázat elemzés
  • Repülési napló
  • Biztonsági irányítási rendszer
  • Földrajzi korlátozás
  • Elektronikus azonosítás és menedzsment
  • Gazdasági szereplők kötelezettségei
  • Termék megfelelőség

Közigazgatási egyeztetés előzte meg a hazai jogszabály módosítást

150 kg feletti pilóta nélküli légijárművekre az Európai Unió szabályai érvényesek, 150 kg alatt a jogszabályi keretek kidolgozása a tagállamok feladata. Azaz hazánké is.

2017.01.13-i dátummal zárult hazánkban az a közigazgatási egyeztetés, amely a nyilvánosságra hozott Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kidolgozott rendelet tervezetet véleményezhette.

Ne gondoljuk, hogy ez minden igényre tökéletes megoldást fog nyújtani, a jogalkotó nincs könnyű helyzetben, hiszen kiemelt figyelmet kellett fordítania a biztonsági szempontokra, ugyanakkor olyan szabályokat kellett megfogalmazni, amelyek egy folyamatosan fejlődő és ez által változó technológia számára engednek teret, valamint nem akadályozzák aránytalan mértékben az innovációt.

A folyamat során összhangot kellett teremteni más jogszabályokkal, figyelembe kell venni más minisztériumok és hatóságok szempontjait, illetve meg kell felelni az EU elvárásoknak is.

A Drónpilóták Országos Egyesülete korábban küldött javaslatokat a rendelethez, a társadalmi egyeztetés során további véleményezésre volt lehetőség. A szerteágazó feltételrendszer ellenére élhető szabályozás várható mind az üzleti, mind a hobbi felhasználók számára.

Más országok példájából kiindulva, a pilóta nélküli légijárműveket várhatóan regisztrálni kell majd, tömegük szerinti osztályokba kerülhetnek besorolásra, ettől függően más és más követelmények vonatkozhatnak majd magára a légijárműre és a pilóta képesítésére. Ha bizonyos korlátozásokkal is, de általános esetekben vélhetően nem lesz szükség külön engedélyek beszerzésére minden egyes repülés alkalmával.

A törvény hatálybalépéséig a drón használat csak egyedi tevékenységi engedély és eseti légtér birtokában volt lehetséges, amelyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala adott ki. Jogilag a magyar légtér a lábunk alatti fűszáltól kezdődik, tehát nem 5-10-20 méteren, vagy magasabban, ahogyan azt vélelmezik.

A drón repülés jogi eredeti szabályozását több helyen kell keresni, lásd 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről, 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet a magyar légtér igénybevételéről, 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól, 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről, 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről.

A tervezetről készült rövid összefoglaló

Általános szabályok

      • 250 gramm alatti eszközökre nem terjed ki (a gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet hatálya alá sorolja)
      • elsőbbségadás a többi légijármű számára
      • látótávolságon belül, maximum 130 méteres repülési magasságig, de legfeljebb 500 méterre távolodhat el a pilóta nélküli légijármű a vezetőtől (kivéve 1. kategória)
      • emberek fölé nem repülhetnek, kivéve, ha ehhez hozzájárulnak
      • magánterület felett 30 méteres repülési magasság alatt csak a tulajdonos, bérlő, vagy földhasználati jogot birtokló engedélyével
      • HungaroControl Zrt. által üzemeltetett mobilapplikáció használata, amely tartalmazza az ideiglenesen és állandóan tiltott területeket, légtereket
      • felelősségbiztosítás

Kategóriák

      • 1-es kategória
        • 2 kg alatt és 50 méteres repülési magasság alatt
        • e-learning
        • üzemben tartó regisztrációja
      • 2-es kategória
        • 2-25 kg között és 50 méteres repülési magasság felett
        • képzésen való részvétel
        • műszaki feltételek
        • üzemben tartó és eszköz regisztrációja
      • 3-mas kategória
        • 25 kg felett
        • képzésen való részvétel
        • műszaki feltételek
        • légialkalmasság
        • üzemben tartó és eszköz regisztrációja

Hobbi célú repülések

      • belterületen: nem megengedett, kizárólag eseti légtér (egyedi engedély) birtokában
      • külterületen: repülés a pilóta nélküli légijárművekről szóló rendelet tervezetben foglaltak szerint

 Kereskedelmi célú repülések 

      • belterületen és külterületen is megengedett
      • repülés a pilóta nélküli légijárművekről szóló rendelet tervezetben foglaltak szerint

 Korlátozások

      • tiltott légtérben nem repülhetnek
      • korlátozott légtérben nem repülhetnek, kivéve a légiközlekedési hatóság engedélyével igénybe vehető korlátozott légtereket
      • veszélyes és időszakosan korlátozott légtérben a közzétett üzemidő alatt nem repülhetnek, a légteret igénybevevő szervezet által meghatározott pilóta nélküli légijármű kivételével
      • környezetvédelmi szempontból korlátozott légterekben az ott érvényes szabályok szerint repülhetnek
      • forgalmi tájékoztató körzetben a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat hozzájárulásával repülhetnek
      • Budapest CTR bizonyos részei légiforgalmi irányítói engedély nélkül igénybe vehető
      • határátlépés nem megengedett, a határt 60 méterre közelíthetik meg
      • állami repülőtereket 5 km-es sugarú körön belül nem közelíthetik meg
      • Rendőrség, TEK, Honvédség, stb. által korlátozott területeken nem repülhetnek, amelyről a HungaroControl Zrt. által üzemeltetett mobilapplikáción belül szerezhető tudomás

 További lehetőségek 

      • az előírt képzés teljesítésének vagy légialkalmassági tanúsítvány hiánya esetén VII. osztályú repülőtéren
      • egyszerűsített drón légtér bizonyos esetekben
      • eseti légtér

 Lakott terület feletti repülések 

      • megkülönböztető ruházat viselése
      • legalább egy segítő személy jelenléte
      • terület kijelölése a fel-és leszállásra, valamint vészleszállásra
      • a pilóta nélküli légijármű jól láthatóságának biztosítása

Dróntörvény?

Szögezzük le, ilyen törvény, direkt módon nem létezik és nem is tervezik azt létrehozni.

A már említett közigazgatási egyeztetést követően 2016 november 22-én az Országgyűlés 154 igen, 33 nem ellenében, 8 tartózkodás kíséretében elfogadta a légiközlekedésről szóló törvény módosítását.

Ez a törvényjavaslat a “Légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. trv módosításáról” címen fut és 2016.12.31 óta hatályos.

Kvázi ezt a törvény módosítást hívja a média “dróntörvény”-nek. De nem az, bár valóban tartalmaz új szabályokat.

Meg kell jegyezni, hogy a “pilóta nélküli légi járművekre” vonatkozó részletes szabályokat ez a törvény módosítás még nem tartalmazza, későbbi miniszteri rendelet, illetve már most is létező jogszabályok módosításával lehetséges a jövőbeli még inkább részletekbe menő szabályozás.

A “dróntörvény” legfontosabb részletei

A drónoknak, a törvényben korábban használt “lajstromozásra nem kötelezett légi jármű” fogalma megszűnik, a meghatározások helyébe a “repülőeszköz” és a “pilóta nélküli légi jármű” lép.

A “pilóta nélküli légijármű”: olyan polgári légijármű, amelyet úgy terveztek és úgy tartanak üzemben, hogy vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi.

A “pilóta nélküli állami légijármű” (honvédelmi, a vámhatósági, a rendőrségi és határőrizeti szervek számára) fogalma is meghatározásra került (alapvetően ugyanaz mint a polgári légijármű definíció), ezekre azonban más szabályok fognak vonatkozni, lásd szakszolgálatai engedély szükségességének megkövetelése.

A “repülőeszköz” fogalma is pontosításra került a törvényben.

A törvény módosítása a légi jármű vezetésének szakszolgálati engedélyhez kötését nem a légi jármű lajstromozottságától teszi függővé, az állami légijárművek vezetéséhez szükséges a szakszolgálatai engedély.

A repülőmodellre az egységes szabályozás érdekében ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a pilóta nélküli légi járművekre, így a pilóta nélküli légi jármű fogalmának változtatásával a repülőmodell fogalma beolvad e fogalom alá.

Légiközlekedési tevékenység a légiközlekedési hatóság felé történt bejelentést követően folytatható, minden ezzel kapcsolatos ügyintézés elektronikus lesz.

A módosítás hatályba lépésével a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó szabályok megsértőivel szemben a rendőrség is jogosult lesz bírság kiszabására (jelenleg a légiközlekedési hatóság jár el).

A repülésbiztonság fenntartása és növelése érdekében állami téradatbázisként létre kell hozni és adattartalmának rendszeres aktualizálásával fenn kell tartani Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisát. A részadatbázisok 25 m, 60 m, 100 m magas tereptárgyak adatait fogják tartalmazni, illetve készülni fog egy Magyarország teljes területére vonatkozó, legalább 10*10 méteres rácsháló méretű digitális domborzatmodell.

A drónok (pilóta nélküli légi járművek) szabályos működtetésének feltétele, hogy a pilóta nélküli légi járművezetők tudják, hogy melyek azok a légterek, illetve területek, ahová nem repülhetnek be, ennek érdekében a pilóta nélküli légi járművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobil alkalmazást fognak fejleszteni és üzemeltetni. Az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás 2017. július 1-től került volna bevezetésre.

Repülési tilalmat lehet elrendelni védett területek és objektumok fölötti repülések, valamint olyan területek fölött, amelyek térben és időben folyamatosan változnak (pl. védett személy mozgása, katasztrófa helyszíne, baleset, stb.). Az aktuális légtér foglaltságot itt tudja ellenőrizni. A Légtérfelhasználási terv az adott nap 00.00 UTC-től 24.00 UTC-ig 24 órás periódusban tartalmazza az Időszakosan korlátozott légterek (Temporary Restricted Areas – TRAs), a Veszélyes légterek (Danger Areas – DAs) és az Eseti légterek adatait.

Az ellenőrzött légtér bizonyos részein nem lesz szükség légiforgalmi irányítói engedélyre.

Tekintettel arra, hogy Budapest bizonyos területei, valamint néhány település teljes egészében Budapest CTR-ben található, amely jelenleg C osztályú ellenőrzött légtér, így gyakorlatilag minden repüléshez légiforgalmi irányítói engedély szükséges.

Ez az intézkedés lehetőséget nyújt arra, hogy a rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén a repülés légiforgalmi irányítói engedély nélkül is végrehajtható legyen.

A repülések, a nyilvántartás részletes szabályait, a légialkalmassági vizsgálat rendjének, a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének részletes szabályait, a pilóta nélküli légijárművet vezetők képzésének részletes szabályait, a képzést végző szervezetek kijelölésének szabályait, a pilóta nélküli légijárművel végzett tevékenység részletes szabályait és az üzemben tartásának szabályait rendeletben fogják megállapítani (NFM).

Az üzemben tartáshoz ahogyan eddig is, kötelező lesz a felelősségbiztosítás, amelyet megköthet a Drónpilóták Országos Egyesületénél.

Mi van most és mi várható?

A szabályozás jelenleg nem felel meg sem a piaci, sem a rekreációs, hobbi igényeknek.

Alapvetően a már hatályban lévő módosított törvényben foglatak sem valósultak meg, lásd az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás 2017. július 1-től került volna bevezetésre. Ezekből semmi sem látszik még. Ugyancsak nem látszik az oktatás és azok állami keretrendszere, minősítése. Akárcsak a lajstromozás.

Megoldandó feladat, hogy a 250 gramm alatti kvázi játék drónokat kivegyék a törvény hatálya alól, vagy az, hogy a ne 30-35 napra előre kelljen megkérni az eseti légtér engedélyeket, vagy legyen valamilyen szabályzás arra vonatkozólag, hogy a Hatóság ne utasítsa el csak azért az eseti légtér igényt, mert az igénylet terület fedi, vagy átlapol egy másnak 30 napra fenntartott repülési területre, amelyet soha, vagy jó esetben csak 1 napra vesznek igénybe.

Jelentősen megváltozott az adminisztrációs folyamat, azonban a “máshol/másnál igényeljük meg alapvetően ugyanazon feladat mentén az engedélyeket” nem változott.

A jövőben egy digitális alapokon nyugvó, tulajdonképp azonnali vagy rendkívül rövid engedélyeztetési folyamatot és jóváhagyást kell megvalósítani, amely harmonizál az Uniós irányelvekkel, illetve jól ellenőrizhetó és nyomon követhető. Ez az érdeke minden félnek.

Ezek is érdekelhetik...

error: